Mint ahogy megírtuk (csakúgy, mint annyi minden mást is), beindult a borfesztivál-szezon. Ötödszörre rendezték meg a Tavaszi Bor és Jazzfesztivált. Természetesen ott jártunk.

Igazi bemelegítés a tavaszi rendezvény. Ezt arra értjük, hogy jópofa előjátéka a nagyobb fesztiváloknak, hiszen a kínálat és a kereslet sem olyan széleskörű, mint mondjuk a Budai Gourmet-en, vagy más egyéb, komolyabb fesztiválon. A tavaszin viszont nincsen belépő, és van dzsezz is. Az jól megy a borozáshoz, azonban továbbra is hiányoljuk hasonló rendezvényekről a korrekt cigányzenét. Hegedű, brácsa, nagybőgő trióra csujogatni amúgy is komoly dolog.

Legelőször Maul Zsolt vilányi pincészetének kínálatából választottuk ki az Apropó Portugeiser válogatást. Tudjuk, hogy a Portugeiser a borvidék egyik fő fajtája. Maulék a vörösborok közül a Portugieser-t szüretelik először, mégpedig augusztus végén, vagy szeptember elején. A leszüretelt anyagból hamar kellemes újbor lesz, amelyet november közepén már lehet is fogyasztani.
Kellemes Maulék Portugeisere, épp kellően savas, nem túl testes, rendben van.



A Bodri Pincészet Szekszárdon már öt generáció óta foglalkozik szőlőtermeléssel és borkészítéssel. Honlapjuk szerint jelenleg 25 hektár termő szőlőterülettel rendelkeznek. Szépen le is írják, mi, hol van. „A Faluhely-dűlőben található 11 hektár, a szomszédos Gurovica-dűlőben 11, emellett Csötönyi-völgyben, Gesztenyésben és Iván-völgyben is vannak kisebb területeink.”
Imádtuk a nevét és a cimkéjét a Bodri Kutya küvének. Nos, nézzék meg, ha tehetik, mert iskolapéldája a jó érett meggyes aroma fölbukkanásának. Amúgy kékfrankos, cabernet sauvignon, és merlot fajták házasítása.

A Gelléri Pince Felsőörsön található. Elég régen, még  1725-ben kezdte meg működését. Most Antal Gyula a tulajdonos. Leginkább Chardonnay-vel, Olaszrizlinggel, Muskotállyal, Traminival, és néhány éve párféle vörössel, a Cabernet franc-szal, a Merlot-val és a Kékfrankossal foglalkoznak.
Bevalljuk, mi nem rajongunk annyira a balatoni vörösökért, hiszen kevés maradandóval találkoztunk ebben a kategóriában a környékről, de persze mindig esélyt kell adni az újdonságoknak. Ezért is kóstoltuk meg a Dörgicsei Merlot. Nos, az az ízgazdagság, amit egy déli Merlot produkál, valóban nem fedezhető fel benne, azonban igen kellemes, nagyon könnyű vörösbor, kedves savakkal. Hogyha pedig a vendéglátás a pincében csak fele olyan kiváló, mint a fesztiválon a pultnál, akkor szinte biztosak vagyunk benne, hogy fölkeressük személyesen is a Gelléri Pincét.

Napjainkban 7,5 hektár területen termeli a szőlőt a Lelovits Pincészet, méghozzá a Villányi borvidéken. Lelovitsék már hat emberöltővel ezelőtt is készítettek bort és művelték a családi szőlőket.
Mi ezúttal Kékfrankosukból ittunk egy keveset, hiszen nem győzzük önöknek hangsúlyozni, hogy kékfrankost, azt igyanak, mert jót tesz a bőrüknek, valamint sokan úgy tartják, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak. Erről pedig úgy lehet csak megbizonyosodni, ha folyamatosan teszteljük az állományt.
 

• Genyatrade | Címkék: 2010, bodri kutya, kékfrankos, merlot, portugeiser, tavaszi bor és jazzfesztivál